Vendég: Munk Veronika újságíró, Innovációért és új piacokért felelős igazgató, Denník N
Programtartók: Bátorfy Attila és Hermann Veronika

Az MI-alapú médiatartalomgyártás nem csupán technológiai újítás, hanem strukturális fordulópont: átalakítja a döntéshozatalt, a felelősség kérdését és a nyilvánosság működését. De kié lesz a felelősség egy algoritmus által generált valóságban?

A Technopara utolsó alkalmán azt vizsgáljuk, hogyan jönnek létre személyre szabott valóságok, kik birtokolják a médiát és az MI-rendszereket, és milyen gazdasági érdekek mentén szerveződik mindez. Szó lesz neoliberális struktúrákról, platformlogikákról és arról, hogy ezek miként alakítják az információhoz való hozzáférést.

Van-e jövője a slow journalismnek? Vagy a rendszer inkább gazdasági összeomláshoz, esetleg újrarendeződéshez vezet? Értsük meg együtt, hogy merre tart a közös valóságunk.

🔴 Technopara

Hiszed, ha látod?  Mi van valóban a szemed előtt – és mi az, amit csak akarják, hogy láss? 

Négyrészes sorozatunk arra vállalkozik, hogy közösen szétszedjük és újraértelmezzük a valóságészlelésünket egy olyan korban, amikor a technológia nemcsak közvetíti, hanem alakítja, szűri és szerkeszti azt, amit igaznak, fontosnak és láthatónak gondolunk.
Ma algoritmusok döntenek arról, mit látsz a feededben. MI rendszerek állítanak elő híreket, képeket, hangokat. A „tájékoztatás” már nem technológiasemleges (kérdés, az volt-e valaha). 

Körbejárjuk, hogy 

• miért bízunk egyes médiumokban, és másokban miért nem, 
• hogyan vált a média tudás-infrastruktúrává, 
• miként lettek az algoritmusok a valóság kapuőrei, 
• mit jelent az objektivitás doktrínájának vége, 
• létezik-e egyáltalán „tiszta”, torzítatlan tájékoztatás, 
• és hogyan alakítja át az MI a tartalomgyártást, a döntéseinket és a felelősség kérdését.

A felvilágosodás óta újra és újra abba a hitbe ringatjuk magunkat, hogy egyre pontosabb és teljesebb képünk lesz a VALÓSÁGról. Miközben az új médiumok nem csak új lehetőségeket, de technikai és morális kérdéseket is hordoznak magukban. A nyomtatott sajtó, a rádió, a televízió, a digitális platformok… – és most az AI. A valóság elkezdett személyre szabott lenni? Milyen hatással vannak neoliberális gazdasági érdekek a médiaválasztásunkra? Ki, miért és milyen gyakran manipulál minket? Mi a különbség tény, adat és bizonyíték között?

A Technoparában válaszokat nem tudunk adni. De eszközöket ahhoz, hogy észrevegyük, miként akarnak minket befolyásolni a technikai médiumokkal – azt talán igen. Mert a kérdés ma nem az, hogy van-e valóság – hanem az, hogy ki szerkeszti.